udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3
találat
lapozás: 1-3
Névmutató:
Komáromi Csipkés György
2001. január 18.
A magyar nyomdászat fejlődését bemutató kiállítást nyílt meg a marosvásárhelyi Teleki Tékában, régi magyar könyvekből rendezett millenniumi kiállítást Kovács Bányai Réka és Zsigmond Irma, a Teleki és Bolyai Könyvtár két munkatársa. A kiállított anyag a Temesvári Pelbárt munkáit magába foglaló latin nyelvű kiadványon kívül magyar nyelvű könyveket is tartalmaz, kezdve a kolozsvári Heltai-nyomda munkáival. Ebben a nyomdában jelent meg a 16. század legtöbb magyar nyelvű könyve. Külön tárlóban tekinthető meg könyvtörténeti kuriózumként az első katolikus bibliafordítás, Komáromi Csipkés György jegyzetekkel, kiegészítésekkel ellátott biblia-munkapéldánya, Tótfalusi Kis Miklós Amszterdami Bibliája. Kiállítottak magyar unikumokat is, amelyeket a páncélszekrények vastag falai védenek: Balassi Bálint Istenes Énekek munkáját, Apáczai Csere János Magyar logikácskáját, egy Tótfalusi-nyomtatványból fennmaradt latin-magyar szótárt, valamint egy 1632-es naptárt. /Antal Erika: Régi magyar könyvkiállítás a marosvásárhelyi Teleki Tékában= Krónika (Kolozsvár), jan. 18./2005. október 12.
Ötévi építkezés után október 9-én, vasárnap ünnepi istentisztelet keretében ünnepelték Szovátán a református templom bővítését. Szükség volt erre az építkezésre, ahogy Székely András, a Küküllői Református Egyházmegye esperese fogalmazott: „Ez a gyülekezet évről évre növekedett. Mára egyházmegyénk legnagyobb gyülekezete lett.” Baczoni Sándor lelkipásztor elmondta, tízéves szovátai szolgálata alatt a templomon és a környékén (imaterem, vendégház, lelkészi lakás, udvar) mintegy négymilliárd lej beruházást végeztek. A testvérgyülekezetek bibliaajándékkal érkeztek, a szikszóiak a Vizsolyi Biblia alapján Komáromi Csipkés György által fordított, 1685-ben kiadott biblia, a Nagyvárad-Olaszi küldöttség pedig az 1661-ban kiadott Váradi Biblia hasonmás kiadásának egy-egy példányát hozták el. A magyarországi Hajdúhadháza valamint a hollandiai Ermelo anyagiakkal is segítette a szovátaiakat az építkezésben. /Molnos Ferenc: Templomszentelés Szovátán. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./2017. december 28.
A Bujdosó Biblia az Érmelléken
Az Érmellék nem olyan jelentős tájegység, de annál több különlegességet, híres embert, történelemformáló eseményt, legendás történeteket adott a Kárpát-medencének. Az ottományi uradalmi ház egykori lakóinak eredtünk nyomába.
A reformáció éveinek kezdetén egy középkori, még ma is álló érmelléki kisvárosban, Nagykárolyban látta meg a napvilágot a magyar nyelv legnagyobb bibliafordítója, Károli Gáspár (1529–1591). A nevéhez fűződő 1590-ben megjelent Vizsolyi Biblia egész Európában elhíresült nyomtatvány lett. A szent könyv 800 példányából mára csak 52 maradt fenn, amelyekből 24 a történelmi Magyarország határain kívül található. Egy eredeti példány a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vizsolyi templomban van kiállítva Magyarországon.
A második bibliafordítónak, Komáromi Csipkés Györgynek (1628–1678) is köze van az Érmellékhez, pontosabban Ottományhoz. Szobra a debreceni egyetem előtti téren őrzi a tudás szellemét: debreceni református tanár, a magyar barokk teológiai irodalom képviselője, a teológia doktora volt.
A Komáromban született tudós dolgozta át a Károli-féle Bibliát, majd halála után hét évvel a 12. margittai zsinat rendelte el kiadását, amit végül halála után Komáromi Csipkés György azonos nevű fia 1718-ban nyomtattatott ki Hollandiában.
1719 elején a szepesi kamara a határon foglalta le a Bibliákat feltételezett katolikusellenes tartalmuk miatt. Erdődy Gábor Antal egri püspök 1720-ban megállapította, hogy a fordítás több helyen eltér a Vulgatától, és engedélyt kért a Bibliák elégetésére. Debrecen városa beadvánnyal fordult az uralkodóhoz, hogy a főbb hibák kijavítása után mégis megkaphassák a szent könyveket. Az uralkodó megadta az engedélyt, de az egri püspök az uralkodó parancsa ellenére sem volt hajlandó kiadni a könyveket. Többségük Kassán pusztult évekig, a megmaradtakat 1754-ben égették el Egerben. Néhány példányt titokban sikerült megmenteni. A kiadvány ezért viseli a Bujdosó Biblia nevet.
Ottományi birtok
Komáromi Csipkés György azonos nevű fia Debrecen főbírája, majd Bihar vármegye alispánja volt (Borovszky Samu írja a Bihar vármegye és Nagyvárad című históriás könyvében). Vagyonos emberként jószágait gyarapítandó, megvásárolta az érmelléki dombok alatt az ottományi birtokot, majd az 1600-as évek végén megépítette a ma is álló kastélyt, amely manapság is igazi látványosságnak számít. A dombok alatti úrilakot nagyon szerette a család, hisz festői környezete messze földön híres volt. A második bibliafordító családja az 1800-as évek második feléig lakta a birtokot, ezután többször is gazdát cserélt, 1938-ban a román állam vette meg.
Ottomány régi uradalmi házának ódon falai történelmi idők tanúi voltak. A bibliafordító fia a Rákóczi vezette szabadságharc aktív résztvevője volt, majd a szatmári békét előkészítő tárgyalásokon is részt vett annak tábornokaival, Pálffy Jánossal, valamint Károlyi Sándorral. Második Komáromi Csipkés György 1731-ben halt meg, de a család ekkor még mindig Ottományban székelt, és a harmadik azonos nevű családtag is öregbítette a település hírnevét, mint Békés vármegye alispánja. Még egy negyedik György nevű leszármazott is élt itt. Felesége Csáki Rozália grófnő, akiről feljegyezték, özvegy éveiben 300 forintot adományozott a falu szegényeinek felruházására. Az egyházzal is bőkezűen viselkedett, kilenc hold földet íratott a templomra. Sütő Éva / Erdélyi Napló (Kolozsvár)
lapozás: 1-3